Beküldve:

Fogkő és lepedék

Mi a fogkő és hogyan alakul ki?

A fogkő a dentális plakk – lepedék mineralizációjával alakul ki. Ha nem mosunk alaposan fogat a fogfelszíneken marad a lepedék, mely a nyálból felveszi az ásványi anyagokat, azaz mineralizálódni fog és megkeményedik. Tehát a fogkő nem más mint a megkeményedett lepedék a szájban.

Fogkő eltávolítás
Fogkő eltávolítás előtt és után

Dentális plakk – lepedék

Dentális biofilmnek nevezzük a fogakon keletkező vékony filmszerű képződményt, mely fogmosás után keletkezik amint a fogak felszínét nyál éri. A biofilmből alakul ki a dentális plakk (lepedék), úgy hogy különböző baktériumok egymáshoz tapadva kolóniákat alkotnak és hozzátapadnak ehhez a vékony réteghez a fogon. Baktériumok lehetnek pathogén vagy nem pathogén baktériumok. A pathogén baktériumok segítik elő a fogszuvasodás képződést.

Amikor nem mosunk fogat, ez a réteg újjabb és újjabb baktériumok tapadásával vastagszik meg. Ez a plakk érése. A plakkban a baktériumokon kívül más anyagok is előfordulnak, pl. szénhidrátok. A szájunkban előforduló baktériumok bontják le a cukrokat, amelyek következtében savak keletkeznek. Ez nagyban hozzájárul a fogszuvasodáshoz és más szájüregi betegséghez.

A dentális plakknak két formája van elhelyezkedés szerint:

  • ínyszél feletti és
  • ínyszél alatti plakk.

Az ínyszél felett vagy supragingivális plakk fogmosással könnyen eltávolítható, míg az ínyszél alatti azaz subgingivális plakk előfordulása esetében szükségünk lehet speciális tisztító módszerekre ill. fogorvos segítségére.

A fogak koronai felszínén, azaz supragingiválisan kettő helyet különböztetünk meg:

  • sima felszíneket – ezek könnyen tisztíthatóak fogkefével és
  • nehezen tisztítható felszíneket – ilyenek a fogközök, a hátul lévő fogak leghátsó felszínei, a rágófogak barázdái

Vannak tényezők amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lepedék – plakk könnyebben feltapadjon a fogfelszínre – ezek a plakkretentív tényezők. Pl.: rossz széli záródású tömések, érdes felszínű tömések, letört fogszél, ínyvisszahúzódás esetén szabaddá vált fognyakfelszín.

Fogkő jellemzése

Fogkőnek kettő típusa van:

  • íny feletti és
  • íny alatti.

A fogkő állaga kezdetben puha és könnyen eltávolítható, érése során viszont mineralizálódik és keményebb, sötétebb színűvé alakul. Ennek felszínén állandóan friss és aktív baktérium kolóniák helyezkednek el, ami hozzájárul az ínygyulladás kialakulásához és fennállásához, ami fogágybetegséghez vezet hosszútávon.

A fogkőképződés kialakulása nem csak a fogazat mechanikai tisztítás elmaradásának oka. Vannak szerzett és genetikai tényezők is melyek befolyásolhatják.

A fogkő kialakul a szájban elhelyezett pótlások (koronák, hidak) és tömések felszínén is.

Fogkő megelőzése

A dentális plakk kialakulását – érését mechanikailag fogmosással tudjuk megakadályozni. A helyes fogmosáson kívül fontos a fogközök tisztítása fogselyemmel (kisebb fogközök), ill. fogköztisztító kefével – interdentális kefével (nagyobb fogközök, fogágybetegeknél). A fix pótlások, hidak alatt ún. superflosst használjunk – ez hasonló a fogselyemhez. Ezek után pedig szájöblítő használata ajánlott, legalább napi 1x, este.

Fogselyem használata

Tépjünk le akkora hosszúságú (kb 15-20cm) fogselymet amelyet könnyen a két mutatóujjunkra tudunk csavarni úgy hogy azok fixen álljanak amikor a fogaink közé helyezzük azt. Minden fogközbe 2x kell behelyezni a fogselymet. Először húzzuk enyhén az íny alá, feszítsük a fog felszínéhez U-alakban majd így tartva húzzuk lefelé végig a fog felszínét simítva. Ezután láthatjuk, hogy a fogselymen van e lepedék. Tisztítsuk le vagy használjuk ettől távolabbi részét a selyemnek, majd rakjuk vissza ugyanabba a fogközbe, csak most a másik fog felé képezzük az U-alakot és úgy húzzuk végig a fogfelszínen lefelé. Ezután folytathatjuk a következő fogközben. Hátsó fogközöknél a középső ujjuk segíthet a behelyezésben.

Fogselymezés
Fogselymezés

Nagyon fontos a fogselyem napi használata!

Fogkő eltávolítása

Amennyiben az utolsó fél évben nem voltunk fogorvosnál, nagy a valószínűsége, hogy fogkő képződött a szájunkban. Ha ezt észrevettük ne próbáljuk meg otthoni eszközökkel eltávolítani azt, mert megsérthetjük a fogzománcot illetve az ínyt. A fogkő eltávolítást mindenképp bízza szakemberre. Ilyenkor alapos vizsgálat és állapotfelmérés után ultrahangos vagy kézi eszközökkel eltávolításra kerül a fogkő, amelyet a fogfelszínek polírozása követ.

Amennyiben kérdése van, forduljon bizalommal hozzám.

Beküldve:

Az ideiglenes korona – Miért készítjük?

Azok a páciensek akik azzal a problémával jönnek a fogászati rendelésre, hogy elvesztették egy vagy több fogukat és szeretnék azt pótoltatni, szükségük lehet ideiglenes fogpótlásra amíg a végleges elkészül. Ez nem csak kényelmi szempont, hanem szükséges.

Miért fontos ideiglenes koronát készíteni?

Funkcionális és esztétikai okai vannak. Mivel egyes pótlások készítése a szájban lévő fogak lecsiszolásával jár, azokat védeni kell a külső mechanikai, kémiai és biológiai ingerektől. Csiszolás során a fognak megfelelő formát biztosítunk ahhoz, hogy korona készülhessen rá, melynek során a zománc eltávolításra kerül. A zománc az a külső rétege a fognak mely a fent említett behatásoktól megvédi a fogat. Ha ezt eltávolítjuk, szabaddá válik a dentin, amely a fog belső érző rétege. Ennek következtében a fog érzékeny lehet a hidegre, melegre, a szájban előforduló anyagokra, a levegőre, és nem utolsó sorban a mechanikai ártalmakra.

Ez a mindennapi életben kellemetlenséget okoz a páciensnek. Gyökérkezelt, azaz élettelen fog esetében ez nem áll fent, de mégis fontos az elkészítése. Miért? Mert a lecsiszolt fog sérülékeny, elmozdulhat a helyéről. Ennek következtében pedig a készülendő fogpótlás pontosságát veszélyeztetjük.

 

Esztétika

Az esztétikai szempont sem elhanyagolható. Például egy felső első nagy metsző fog esetében igen szembetűnő az ha le van csiszolva. Ezt nem mindenki tolerálja.

Miért jó a páciensnek?

Abban az esetben ha a páciens fél a leendő fogpótlástól, bizonytalan abban, lehetséges, hogy a leendő fogpótlás előtt prezentáljuk annak színét, formáját. Ez főként fogtechnikai laborban előállított ideiglenes koronákkal lehetséges, mert ezek precízen vannak elkészítve, ám tudni kell, hogy mégsem hasonlítanak 100 %-ban a végleges fogpótlásra.

Ideiglenes koronát készíthetünk azonnal csiszolás után a rendelőben is. Ezek kevésbé pontosak és esztétikusak, de a célnak megfelelnek és a pácienst is megnyugtatják.

Az ideiglenes fogpótlásra jobban kell vigyázni, mert könnyen leeshet, mivel ideiglenes ragasztóval helyezzük fel annak érdekében, hogy könnyen és roncsolás nélkül eltávolítható legyen a következő kezelések során.

Miből készülnek?

Anyagukat tekintve általában speciális műanyagból, főleg akrilátból készülnek. Léteznek előre gyártott koronák (lehet akrilát vagy fém). Készülhet fogtechnikai laborban lenyomat alapján (kell 1-2nap amíg elkészül), ill. készülhet a szék mellett azonnal, szintén lenyomat alapján.

Klipsz

A klipsz olyan ideiglenes fogpótlás mely kivehető, a meglévő 1-2 fog hiányának ideiglenes pótlására szolgál, főként esztétikai okokból. Általában front fogak elvesztése után készítjük, azért, hogy a páciens megjelenésén javítsunk.

Igaz, hogy az ideiglenes korona készítése meghosszabbítja a kezelést, de kényelmesebbé teszi a kezelések közötti időszakot a páciens számára illetve nyugodtabb lehet a fogorvos is abból a szempontból, hogy mindent megtett a lecsiszolt fog védelme érdekében.

Beküldve:

Milyen hatással van a dohányzás a szájüregünk egészségére?

A munkám során sok olyan pácienssel találkozom, akik kórtörténetében (anamnézisében) szerepel a dohányzás. Nagyon fontosnak tartom a dohányzás fontosságának kiemelését az első találkozás alkalmával. Szükségesnek tartom a következményekről való tájékoztatást, hiszen sokan nem tudják milyen hatással vannak saját és környezetük egészségére.

Amikor megkérdem, miért dohányoznak, általában nem tudják rá a választ és csak mentegetőznek. Úgy gondolom nem tisztségem eldönteni mások helyett mit csinálnak a saját egészségükkel, de őszintén megmondom: a legrosszabb káros szenvedélynek tartom a cigarettát.

A szájvizsgálat során, még ha nem is tudom a páciensről, hogy dohányzik, fény derül erre, hiszen számos jel árulkodik erről:

  • elszíneződött fogak
  • rossz, „füstös” lehellet
  • sárga fogak és körmök
  • sötét pigmentáció az ínyen
  • rossz sebgyógyulás
  • duzzadt, vérző íny
  • rossz szájhigiéne
  • fokozott fogkőképződési hajlam és ezálltal fokozott plakk rentenció (lepedék felrakódás)
Dohányzó nő sárga fogakkal
Dohányzó nő sárga fogakkal

Mi található a cigarettában?

Számos káros, rákkeltő vegyület (több ezer) van a cigarettában, amelyek közül csak párat említenék: aceton, bután, DDT, ammónia, benzol. A kátrány súlyosan károsítja a tüdőt, csökkentve annak légzőfelületét. A felszabaduló szénmonoxid nemcsak magunkra hanem környezetünkre is kifejti rossz hatását. Ezt nevezzük passzív dohányzásnak. Ha azt hisszük, hogy gyerekeinkre vagy más családtagjainkra nem vagyunk rossz hatással a dohányzással akkor tévúton járunk. Ezzel növeljük a rizikóját a szájüregi-, nyelv-, gége-, tüdő-, és egyéb daganatos megbetegedés előfordulásának.

Hova vezet mindez?

A dohányzás érszűkületet okoz, ami szívinfarktushoz vezet. Viszont nemcsak a szívben, hanem a szájban is rossz hatással van az erekre és a fogágyra. Fokozódik a fogkőképződés, ezáltal a lepedék is könnyebben felrakódik a fogakra. Ez ínygyulladáshoz vezet, ami nem orvosolva fogágygyulladáshoz vezet. Elszaporodnak az ún. anaerob parodontopathogén baktériumok, amik tovább rontják a vérkeringést, és fogágypusztulást okoznak. Az íny és fog közt tasakok jönnek létre, mely a csontpusztulás eredménye. A fokozott csontlebontódás foglazulást majd fogelvesztést eredményez. Egy dohányos csontszintje 10-15 évvel idősebb nem dohányzó páciens csontszintjének felel meg.

Sorolhatnám még az ellenérveket, de nem teszem. Arra kérem a kedves pácienseket, hogy legalább kezelés előtt ne dohányozzanak, illetve ha segítségre van szükségük a leszokáshoz, bátran kérjenek tanácsot tőlem vagy más szakembertől.

Beküldve:

A fog anatómiája

A fog anatómiai felépítése:

  • korona,
  • nyak,
  • gyökér.

A gyökér segítségével rögzül a fog az állcsontban. A fog szájüregbe nyúló része a korona. E kettő határán egy kis behúzódás jelzi a fognyak területét.

Korona

A fog koronáját zománc borítja. Ezen belül van a dentin réteg amely a fogbélüreg koronai részét veszi körbe.

Gyökér

A fog gyökerét kívül cement borítja. Befele haladva szintén a dentin következik, majd a gyökércsatorna, amely a koronai fogbélüreg folytatása.

Fognyak

A koronai zománc és a gyökeret fedő cement határán található behúzódás, mely ínnyel fedett. Ha az ínyünk valamilyen oknál fogva visszahúzódik, ez a terület szabaddá válva fogérzékenységet okozhat.

Zománc, Dentin, Pulpa, Íny
Fog szövetei és tartószerkezete

Fogszövetek:

  • Zománc
  • Dentin
  • Cement
  • Pulpa
Zománc

A zománc igen kemény szövet, 95%ban ásványi anyagokat tartalmaz. Nincs regeneratív képessége, és idegeket sem tartalmaz. Ebből kifolyólag ha zománcban terjed a szuvasság, azt nem fogja fájdalom kísérni.

Dentin

A dentin puhább szövet mint a zománc. Nagyrészt ásványi anyagokat, kisebb részben organikus anyagokat és vizet tartalmaz. A szuvasság könnyebben és gyorsabban terjed a dentinben, amely már fájdalmat okozhat. Regeneráló képessége nincs, de irritációra a dentin réteg megvastagodhat a fogbél fele, ezálltal beszűkítve a fogbélüreget.

Cement

A cement is anorganikus és organikus anyagokat valamint vizet tartalmaz. Nincs regeneratív képessége, nem tartalmaz idegeket. Benne rögzülnek azok a rostok (Parodontális ligamentumok), melyek a fogat a csonthoz rögzítik.

Pulpa

A fogbél (pulpa) sejteket, idegeket, ereket tartalmazó szövet. A gyökércsúcson át kapcsolatba van a fogat ellátó fő erekkel és idegekkel. Ez közvetíti a fájdalom, hő, tapintás érzékelést az agy felé. Ha a szuvasság eléri a fogbelet, gyulladásos védekezési reakciókkal válaszol. Ha az irritáció nem szűnik meg, akkor a fogbél elhal, az éles, csillapíthatatlan fájdalom megszűnik. Ha ezt nem kezeljük, a gyulladás ráterjed a fogat körülvevő csontra. Ez nem mindig jár fájdalommal, ezért a páciensek nem keresik fel a fogorvosukat. Ilyen esetekben szoktuk a fogat gyökérkezelni, majd gyökértöméssel és a megfelelő restaurációval ellátni.

Beküldve:

Fogelvesztés következményei, avagy miért fontos az elvesztett fog pótlása

A fogaink az emésztő rendszerünk nagyon fontos részei. Ezekkel kezdődik meg a táplálkozás. Fogak nélkül nem tudnánk a táplálékot helyesen megrágni.

Minden fogcsoportnak megvan a maga feladata. A metsző- és szemfoggal megragadjuk és letépjük a falatot, még a kis-és nagyőrlő fogakkal pedig apróra őröljük az ételt. Ehhez segítségül jön a szájban a nyál, melyben emésztő enzimek találhatóak, ezek segítségével már a szájüregben megindul az emésztés. A nyelv és a pofa (bucca) szerepe is fontos, hisz ezek segítségével formáljuk a falatot, ill. ezekkel tereljük az őrlő fogak közé.

Tehát az emésztő rendszer kezdeti szakaszán történő változás nagyban befolyásolja az emésztésünket. Ilyen változás például a fogak elvesztése. Leggyakrabban fogágy betegség vagy fogszuvasodás miatt veszítjük el a fogainkat. Egy fog elvesztése következtében a foghiány felé bedőlhetnek a szomszédos fogak, ezzel megbontva a rágási egységet (okklúziós egységet). Ez rágási, majd állkapocs izület problémához vezethet. Elmozdulhatnak a fogak, hézag (diasztéma) jöhet létre, aminek ételbeékelődés lesz a következménye, ill. ha ezt a páciens nem tisztítja rendesen akkor kellemetlen szájszag majd fogszuvasodás alakulhat ki.

Fogívenként 16-16 fogunk van. A fogíveken 2-2 kvadránst különböztetünk meg. Így tehát van jobb felső, jobb alsó, bal felső és bal alsó kvadráns. Minden kvadránsban 8 fog található általános esetben.
Fontosnak tartom azt elmondani, hogy az utolsó őrlő fogak elvesztése után, mivel ilyenkor már sorvégi foghiányról beszélünk, nem tudjuk koronával vagy híddal pótolni a hiányzó fogakat, csak kivehető pótlással (vagy implantátummal). Sok páciensnél tapasztaltam azt, hogy egy nagyon fájdalmas fogfájástól úgy próbálnak megszabadulni, hogy kihúzassák a panaszos fogat, nem tájékozódva a következményekről. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy milyen állapotban van az a panaszos fog, megmenthető e konzervatív módon, azaz gyökérkezeléssel vagy sem. Lehet, hogy a páciensnek el kell, hogy viseljen valamennyi fájdalmat a foga megmentése érdekében, de a későbbiekben ez megmentheti egy kiterjedtebb fogpótlás készítésétől.

Véleményem szerint a saját fogunk a legjobb ami a szájunkban lehet. Tartsuk meg ameddig csak lehetséges.

A fogelvesztés következményeként megemlíthető még: fogak torlódása, elfordulása, sorból kidőlése, a foghiánnyal szemben lévő fogak helyükről való kiemelkedése. Ez mind fogszuvasodáshoz, esztétikai problémákhoz, majd szociális elidegenedéshez vezethet. Ha mégis elveszítjük valamely fogunkat, érdemes hamar konzultálni a fogorvosunkkal, hogy tudjuk mire számíthatunk és hogyan lehetne megelőzni időben a fent felsoroltakat.

Bármilyen kérdéssel forduljanak hozzám bizalommal.

Beküldve:

Inlay, avagy betét a fogba

A fogászati betét egy olyan esztétikus tömés, mely már megszilárdult állapotban kerül a fogba készített üregbe, és ott ragasztással rögzül. Ezeket a pótlásokat a nagy-és kisőrlő fogakba szoktuk készíteni.
Az inlay lenyomat alapján készül el a fogtechnikai laboratóriumban.

Három kiterjedésű betétet különböztetünk meg:

  •     Inlay – ha a betét nem terjed ki a csücskökre,
  •     Onlay – ha a betét, az őrlőfog minden csücskét beborítja,
  •     Overlay pedig az a betét, mely a csücskökön tovább terjed.
inlay onlay overlay betétek
inlay – onlay – overlay betétek

Betétet akkor készítünk ha az adott fog, szuvasság miatt akkora foganyag veszteséggel rendelkezik, hogy azt már korrekt módon, a funkciónak és esztétikának megfelelően helyreállítani egyszerű töméssel nem lehet.
Nagyon fontos, hogy gyökérkezelt fogaknál ezt (vagy koronát) a típusú helyreállítást válasszuk, ugyanis a gyökérkezelés során fogunk kiszárad, törékennyé válik. A betét pedig ezek ellen is védelmet nyújt.
Előny még, hogy a lenyomat alapján a technikus precízebben tud dolgozni a tömésen, mint a fogorvos, hiszen nincs olyan zavaró tényező mint pl. ínyvérzés, nyál, stb.

Anyagukat tekintve léteznek esztétikus betétek: kompozit (műanyag) betétek, kerámia betétek és nem esztétikus, azaz fém betétek. Ezek közül a legjobb az arany. Miért? Nem az ára miatt ajánlom. Hanem mert jól visszaadja a fog eredeti alakját, időtálló, precízen ki lehet alakítani belőle a fog hiányzó struktúráját, ezzel gátat szabva a pótlás alászuvasodásának.

Ez mellett természetesen a kompozit és kerámia betétek is megállják a helyüket, és árban is olcsóbbak.